Az igazi élet jó illata

Első péntek este.

Hitélet és küldetés.

Eltelt még egy év, Isten szeretetének egy újabb bizonyítéka. Kegyelem az, hogy megéltünk még egy imahetet. Hatalmas előjog, hogy imában egyesülhetünk, önvizsgálatot tartha- tunk, új döntéseket hozhatunk, de különösen az, hogy új életet kezdhetünk.

Imahetünk központi témája a keresztény élet és az embertár- sainkért végzendő missziómunka. Ellen G. White írta: „Isten terve az volt, hogy jellemét kinyilatkoztatva Izrael népének, az embere- ket Önmagához vonzza” (Pátriárkák és próféták). Az előttünk álló héten próbáljuk megérteni, hogy a mélységes lelki élet milyen ha- tással lehet küldetésünkre. Rendelkezhetünk a beszéd ajándékával, hatalmas összegeket költhetünk a misszióra, időt áldozhatunk, de ha erőfeszítéseinket nem kíséri igazi keresztény élet, fennáll a ku- darc veszélye. Az a keresztény, aki azt hiszi, hogy a keresztény élet és küldetés két különálló dolog, nemcsak nagyot téved, hanem az isteni világosság visszatükrözése helyett csupán egy gyenge lánc- szeme Isten szeretetének.

Meghívlak, fedezzük fel, milyen szoros kapcsolat van a keresz- tény élet és a missziómunka között, az igazi élet jó illata és egy sze- mély azon döntése között, hogy követni fogja az Urat. Ezt figyelhet- jük meg annak az asszonynak a történetében, aki élete tragédiái közepette is Isten felé, a választott nép és a mennyei elvek felé for- dult, miközben emberi szempontból e bálványimádó személynek semmi esélye sem volt arra, hogy elfogadja a héberek hitét.

EGY ASSZONY DRÁMÁJA

Ruth könyvének első fejezete egy átlagos család – Elimélek (az apa), Naómi (az anya), Mahlon és Kiljon (a fiaik) – érzelemdús, drámai történe­ tét mutatja be. A Júda Betleheméből származó efrataiak egy közel 40.000 férfit számláló törzshöz tartoztak. Eli­ mélek élete a család körül forgott. A többi betlehemi férfival ellentétben megpróbált megoldást találni az éhségre. Leleményes, bátor férfiként vál­ lalta az idegen országba való költö­ zéssel járó kockázatot és kényelmet­ lenséget. Számolt azzal, hogy Móáb földjén marad, míg hazájában elmúlik az éhség (Rut 1:1).

Ők négyen elhagyják szülőföldjü­ ket, letelepednek Moáb földjén (Rut 1:2), és új hazájuk jólétének örven­ denek. Addigi sokszínű életük akkor sötétül el, amikor Elimélek hirtelen meghal. Nem ismerjük halálának okát, és azt sem, hogy volt­e köze a költö­ zéshez. Az biztos, hogy az az ember, aki családját kimentette az éhségből, most hirtelen befejezte az életét.

Elimélek halála óriási csapásként érte Naómit. Nem volt felkészülve erre a nehezen elviselhető csapásra. Úgy tűnik, hogy már idős volt, ami még nehezebbé tette özvegységét. Helyzete némileg enyhül, amikor a fiai megházasodnak. Moábita lányo­ kat vettek feleségül: Orpát és Ruthot. Nagyjából húsz évvel Elimélek ha­ lála után Naómit újabb csapás éri. Fiai, Mahlon és Kiljon, apjukhoz hasonlóan túl korán fejezik be életüket. Naómi mindent elveszített. Nem véletlenül mondja a Biblia: „Marada az asszony az ő két fia és férje nélkül” (Rut 1:5). Az újonnan kialakult helyzetben Naóminak döntenie kell. Egyedül már nem maradhat idegen földön. Betle­ hemre gondol, rokonságára, a bizton­ ságra, amit ott találhatna meg. Idő­ közben megtudja, hogy az éhség is már a múlté, és elméjében rengeteg megválaszolatlan kérdés kavarog. Készen áll arra, hogy visszatérjen oda, ahol a helye, viszont nem tudja elviselni a gondolatot, hogy annak ide­ jén négyen hagyták el Betlehemet, és most egyedül kell visszatérnie.

RUTH HAJTHATATLANSÁGA

Naómi felfogta, hogy a menyei is hozzá hasonló drámát élnek át, ezért arra kéri Orpát és Ruthot, hogy térjenek vissza a családjukhoz. Amikor először említi nekik ezt a lehetőséget, mindketten szabadkoznak: „Bizony mi veled együtt térünk a te népedhez!” (Rut 1:10). Amikor másodjára is java­ solja, Orpa úgy dönt, hogy visszatér családjához, Ruth azonban hajthatatlan. Anyósa harmadszorra is próbálja lebeszélni, de Ruth nem enged, ezért, eltökéltsége láttán Naómi végül elfo­ gadja, hogy együtt térnek haza.
Esküvő alkalmával számos lelki­ pásztor idézi Ruth szavait – „Hova te mégy, oda megyek” –, és nem téved­ nek, hiszen e szavak igazi hűségesküt képeznek. Nem szabad azonban elfe­ lejtenünk, hogy ezeket Ruth az anyó­ sának mondta. Egy fiatal lány szívesen mond ilyet a jóképű, kedves fiatalem­ bernek, akivel az életét szeretné leélni. Ruth azonban egy idős asszonynak – az anyósának – mondta e szavakat. Milyen jövőt nyújthat neki ez az idős nő? Milyen lesz az élete Betlehemben, ahonnan ez a család hajdan az éhség elől menekült el? Mindezek ellenére kész az anyósával tartani.

Talán nem volt, hová mennie? Nem voltak szülei vagy testvérei? Nem vol­ tak rokonai vagy barátai? Nehéz el­ hinni, hogy nem lett volna, hová men­ nie. Ám valószínű, hogy érzékeny lelkű nő lévén jobban aggódott az anyósá­ ért, mint önmagáért. Így bezárni a jö­ vőd előtt az ajtót csak azért, hogy egy idős asszony ne maradjon egyedül? Ilyen magatartással évszázadokon át csak egyszer találkozik az ember. Nem véletlen, hogy a bibliai könyv nem Naómiról kapta a nevét, hanem Ruth kiváló magatartásának állít emléket. Ruth könyve e fiatal nő anyósa iránt

NAÓMI ÉLETE ÉS CSALÁDJA

Túl a Ruth iránti elismerésünkön, nem szabad szem elől tévesztenünk Naómit sem. Ruth váratlan döntése, mely szerint anyósával tart, az ő népé­ hez csatlakozik és az ő Istenét imádja, szoros összefüggésben áll Naómi magatartásával. Nem tudjuk, milyen gyakran beszélt a menyeinek Isten­ ről, arra viszont következtethetnünk, hogy élete ékesszólóan tett bizonysá­ got Istenről.

Bármennyire lett volna Ruth ér­ zékeny, alázatos és engedelmes, ha Naómi kényeskedő, túlzottan igé­ nyes, kibírhatatlan, részrehajló és vi­ lágias felfogású, Ruthnak elegendő oka lett volna visszatérnie a családjá­ hoz. Naómi életmódja azonban képes volt olyan erős lelki kapcsolat kiala­ kítására a menyével, hogy Ruth nem dönthetett másként.

A könyv már az első versektől em­ lítést tesz Naómiról, aki a férje mellett állt, amikor az elköltözést tervezték Betlehemből, ami azt igazolja, hogy családi életüket egység és békesség jellemezte. Valószínű, hogy Ruthnak lehetősége volt meglátni a különbséget régi családja és házasság révén szerzett új családja között. Naómi csa­

A MI ÉLETÜNK ÉS CSALÁDUNK

Elérkezett az ideje, hogy felte­ gyünk magunknak néhány kérdést a családunkra vonatkozóan, mivel sok­ kal fontosabb, hogy valójában mi tör­ ténik a családunkban, mint az, hogy az emberek mit tudnak a családunkról. Férjként megtanultam­e a szerete­ tet, gyöngédséget, önmegtagadást és az Istentől való függőséget? Fele­ ségként megtanultam­e az engedel­ mességet, tiszteletet, keresztény jó­ indulatot és jóságot? Szülőként meg­ tanultuk­e a türelmet, az alázatot és a megbocsátást? Ha mindezekből sike­ rült valamit elsajátítanunk, azt jelenti, hogy családi életünk Istenről tesz bi­ zonyságot, ha pedig nem tanultunk semmit, akkor itt az ideje kérnünk Istent, hogy segítsen tanulni Tőle.

Az igazi élet és az egységes csa­ lád ma is erőteljes érv Isten létezésére és elvei érvényességére vonatkozóan. Életünk és küldetésünk szoros kap­ csolatban van egymással. Az igazi hit­ élet jó illata ma is embereket vezet Istenhez. Segítsen az Úr, hogy „mint nappal, ékesen járjunk”, és az életün­ ket látva Istenhez térjenek azok is, akik nem ismerik Őt, és a maguk so­ rán ők is átéljék ezt a szép tapaszta­ latot.

Gondolatok az imádsághoz:

1. Köszönjük meg Istennek a kegyelemidőt, aminek még örülhetünk.

2. Adjunk hálát, hogy olyan személyeknek köszönhetően vagyunk most az egyházban, akik az életükkel nyertek meg bennünket Istennek.

3. Kérjük az Urat, segítsen meg, hogy életünk és családunk tegyen bizonyságot az isteni igazságról és jóságról.

Georgel Pîrlitu, a Romániai Unió titkára