Első szombat délelőtt.
A Biblia, mint a keresztény életvitel alapja.
Egy nagy döntés ideje érkezett el az életemben. Miután elballagtam az egyesült államokbeli Takoma Akadémiáról (Maryland állam), úgy döntöttem, hogy a tanulmányaimat a La Sierra Egyetemen folytatom Kaliforniában, több mint 4100 km-rel (2600 mérföld) messzebb. Miután elindultam életem ezen új és fontos szakaszán, édesapámtól kaptam egy levelet, amelyben egy jegyzetlapon a saját kezével írt idézet állt:
„Minden reggel első dolgotok legyen magatokat Istennek felajánlani. Összes terveteket néki rendeljétek alá, hogy megvalósítsátok vagy feladjátok, ahogy gondviselése akarja. Így adjátok át, ajánljátok fel Istennek napról napra életeteket, hogy az mindinkább átalakuljon és hasonlóvá legyen Krisztus életéhez.”1
Nemcsak az időt és a törődést értékeltem nagyra, amit édesapám mutatott azáltal, hogy megosztotta ezt velem, de az is nagyon sokat jelentett számomra, hogy ilyen erőteljes lelki útmutatást kaphattam a Prófétaság Lelke írásából. Ettől kezdve szerettem meg Ellen White műveit.
Ezt a kézzel írt idézetet a Bibliámban tartottam évekig, míg az a nagy becsben tartott Bibliám el nem veszett. Megkértem édesapámat néhány éve, hogy írja le nekem újra ugyanezt az idézetet, és a mai napig a Bibliámban őrzöm ezt a második verziót. Nagyon értékes számomra ez az írás, mindig emlékeztet arra, mennyire törődött édesapám azzal, hogy rendben legyen a lelkem. Soha ne érezd szükségtelennek a gyermekeid lelki életére való összpontosítást és az arra fordított időt! A Szentlélek befolyása és hatalma által ennek bőséges jutalma lesz!
Isten Szavának ereje
Ahogy odaszenteljük magunkat Istennek, és alárendeljük neki a terveinket mindennap, nagyon fontos, hogy időt szánjunk arra, hogy meghalljuk, amint a Biblián keresztül szól hozzánk. „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága” (Zsolt 119:105).
A mai világban, amikor nagyon sok emberközpontú filozófiai irányzat versenyez a figyelmünkért, nagyon könnyen sötét útra tévedhetünk. De Isten Igéjének megbízhatósága bizonyított. Megvilágítja az utunkat, és megbízható, isteni útmutatást ad. Biztosítja az alapot a Jézus Krisztussal való kapcsolat kialakításához és fenntartásához, hogy megtanuljuk, mit jelent azt az életet élni, amit nekünk szán. Ez Krisztus élő Igéje – időtlen igazság, ami túllép minden emberi kultúrán, és a menny felé irányít minket.
Amikor Sátán szembeszegült vele, Jézus bátran kijelentette: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik” (Mt 4:4). A Szentírás minden része fontos. És még ha nem is állítjuk, hogy Isten szóról szóra lediktálta a Bibliát, azt elfogadjuk, hogy teljes egészében az Ő Lelke ihlette azt. Péter világossá tette számunkra: „És igen biztos nálunk a prófétai beszéd [is], amelyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben; tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szentlélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei” (2Pt 1:19–21).
Alapvető igazság
Miközben a tanítványaiért (és értünk) imádkozott, Krisztus kiemelte az Ige erejét: „Szenteld meg őket a te igazságoddal: a te igéd igazság” (Jn 17:17).
Egy olyan világban, ahol az igazságot viszonylagosnak tekintik az egyénenként megélt tapasztalatokra alapozva, Krisztus bátran hirdeti, hogy az Ő Igéje, a Biblia szilárd, megváltoztathatatlan igazság. Az Ő Szentlelke erejének segítségével ez az igazság munkálkodik a szívünkben, megváltoztat és megszentel minket.
Éppen ezért tekinthető a Biblia alapvető fontosságúnak a keresztény életvezetésben. Meghatározza számunkra, hogy mit jelent Krisztus követőjének lenni (lásd Máté 5). Isteni példaképeket ad nekünk, és megmutatja, hogy „a hűtlenek útja saját romlásukat okozza” (Péld 13:15, RÚF). Időtlen bölcsességet biztosít, „bölccsé tehet téged az üdvösségre” (2Tim 3:15), és mégis, elég egyszerű ahhoz, hogy akár egy gyermek is megértse. A történelmen és a próféciákon keresztül láthatjuk, ahogy Isten a múltban vezette népét, és biztosít minket arról, hogy aminek meg kell lennie, az be is fog teljesedni (Józs 21:45; 2Kor 1:20). A Szentírás lapjait olvasva tanulunk az eredetünkről és a sorsunkról (1Móz 1:1; Jel 21:1, 7; Jel 22:17).
A Szentíráson és az imán keresztül ismerhetjük meg Istent. „Ha meg akarjátok ismerni az Üdvözítőt, kutassatok a Szentírásban!”, olvashatjuk a Jézushoz vezető útban. „Töltsétek meg a szíveteket Isten igéivel! Ez az élő víz, mely égető szomjúságotokat csillapítja; ez a mennyei élő kenyér.”2
Ellen White így magyarázza: „A Bibliát nem csupán a tanult emberek részére írták, ellenkezőleg: a népnek szánták. Az üdvösség ismeretéhez szükséges nagy igazságok oly világosak, mint a déli napfény; senki sem veszhet el, kivéve azok, akik Isten világos akarata helyett saját véleményüket követik.”3
Ezután figyelmeztet: „Ne hallgassunk emberi véleményre a Szentírás tanait illetőleg, hanem kutassunk magunk Isten szavában!”4
A Biblia önmagát magyarázza
Ezt a módszert a biblikus-történelmi (vagy biblikus-nyelvtani) bibliaolvasó megközelítés támogatja, ahogy a világegyház által megszavazott, „A bibliatanulmányozás módszerei” című dokumentum leírásában található. Ez az alaposan kidolgozott bibliatanulmányozó módszer engedi, hogy a Biblia legyen önmaga magyarázója, nem az egyén vagy a kultúra, amire a bibliatanulmányozás kritikai módszerei bátorítják az olvasókat.
Ezt a módszert Ellen White jobban kifejti A nagy küzdelem című könyvében:
„A Bibliát, amikor nem szimbólumokban vagy képekben, hanem világosan beszél, szó szerint kell érteni… Ha az emberek szó szerint vennék a Bibliát, ha nem volnának hamis tanítók, akik félrevezetik és elbizonytalanítják őket, olyan munkát lehetne végezni, ami megörvendezteti az angyalokat, és Krisztus nyájába tévelygők ezrei jönnének.”5
Évszázadokon át hűséges férfiak és nők jelentős kockázatot vállaltak amiatt, mert elfogadták a Biblia szó szerinti értelmezését. Néhányan az életüket is feláldozták a Szentírás iránt tanúsított hűségükért. Maga a könyv készen elérhető. Minden évben több mint 100 millió Bibliát nyomtatnak, a YouVersion nevű letölthető Biblia-alkalmazás pedig már több mint 100 millió leöltéssel rendelkezik.6 Ehhez hozzáadódik a többi online elérhető verzió is.
Hinni Isten Szavában
Természetesen sok ember gondolja úgy, hogy fontos Bibliával rendelkezni, de vajon hányan gondolják, hogy fontos olvasni, elmélkedni rajta, és követni az útmutatását?
A béreai zsidók mindenképpen így vélekedtek. „Ezek pedig nemesebb lelkűek valának a Thessalonikabelieknél, úgymint kik bevevék az igét teljes készséggel, naponként tudakozva az írásokat, ha úgy vannak-é ezek” (ApCsel 17:11).
Mi is tehetünk így. A napi szintű bibliaolvasás imádkozással párosítva lelki élményeink alapja. Ha nem ápolunk kapcsolatot a mennyel, nem növekedhetünk lélekben (lásd: 2Pt 3:18). De milyen kiváltság, hogy abban a tudatban érhetjük el Istent mindennap, hogy tudjuk: vágyik a velünk való közösségre!
Próbálok minden egyes napot azzal kezdeni, hogy térdre borulok, amikor felkelek az ágyból. Isten kezébe helyezem magam, és bölcsességet, valamint a Szentlélek jelenlétét kérem az életembe. Az Úr sosem hibázik a rólunk való gondoskodásban. Ezenkívül igyekszem módszeresen olvasni a Bibliából a „Higgyetek az Ő prófétáinak!”7 olvasási tervet követve, tanulmányozom a Biblia egyéb szakaszait is, majd a Prófétaság Lelkének írásaiból olvasok. Igen hasznosnak találtam még a felnőtt szombatiskolai tanulmányokat és egyéb forrásokat is olvasni, amelyek erősítik az Úrral való kapcsolatomat.
Mindig imádkozom, mielőtt Isten Igéjéből olvasnék, hiszen a Bibliát tanulmányozni sohasem lenne szabad imádkozás, a Szentlélek vezetésének kérése nélkül. Nagyon hálás vagyok az „írott Igéért”, ami az „élő Ige” – Jézus Krisztus – írásos megtestesítője.
Hetednapi adventistaként soha ne engedd senkinek, hogy eltántorítson az Isten által ihletett, írott Ige napi tanulmányozásától. Szívd magadba a Szentírás mély igazságait és az útmutatást, amit a Prófétaság Lelkében találsz! Lelki életed várakozásaidat felülmúlva fog gazdagodni. Ahogy Istennel közösségre lépünk, Ő át fog minket formálni, amint Énókkal is tette, ha úgy döntünk, hogy mindennap vele járunk.
„Tevékeny, munkás élete közepette Énókh állandóan közösségben volt Istennel. Minél nagyobb és sürgetőbb volt a munkája, annál kitartóbban és buzgóbban imádkozott. […] Egy időre magányba vonult, mert éhezett és szomjúhozott arra a tudományra, amelyet csak Isten adhat. Az Istennel bensőségesen társalgó Énókh egyre jobban tükrözte Isten képmását.”8
„Nekünk is Istennel kell járnunk. Amikor ezt tesszük, arcunkat Isten jelenlétének fénye fogja beragyogni […] az Ő hatalmáról fogunk beszélni, mondván: Dicsérjük Istent! Jó az Úr, és áldás az Úr szava. […] Az idők legvégén is azokat ragadja el az Úr, akik a földön most Istennel járnak.”9
Milyen csodálatos kiváltságban van részünk, hogy mindennap közösségben lehetünk Istennel olyan eszközök segítségével, amelyeket Ő adott nekünk! És micsoda öröm tudni, hogy egy nap eljön, hogy hazavigyen minket!
Gondolatok az imádsághoz:
1. Hogyan tudnánk a személyes bibliatanulmányozást vonzóbbá tenni? Találj öt kreatív módszert, amit Isten Igéjének tanulmányozásához használhatsz!
2. Hogyan birkózhatunk meg a Szentírás bonyolultabb részeivel? Jézus milyen megközelítést alkalmazna?
3. Hogyan adhatjuk át az Isten Igéjével való kapcsolódás fontosságát az adventisták következő generációjának?
1. Ellen G. White: Jézushoz vezető út. Budapest, 2013, Advent Kiadó, 52. o.
2. Ellen G. White: Jézushoz vezető út. 2013, Advent Kiadó, 65. o.
3. Ellen G. White: Jézushoz vezető út. 2013, Advent Kiadó, 66. o.
4. Ellen G. White: Jézushoz vezető út. 2013, Advent Kiadó, 66. o.
5. Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 1985, H. N. Adventista Egyház, 533. o.
6. „29 Good Bible Sales Statistics”, BrandonGaille Small Business & Marketing Advice, https://brandongaille.com/27-good-bible-sales-statistics/.
7. www.believehisprophets.org. magyarul: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.com/
8. Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1983, Advent Kiadó, 59. o.
9. Ellen G. White: Sons and Daughters of God. Washington, D.C., 1955, Review and Herald Pub. Assn., 20. o.
Ted. N. C. Wilson, a világszéles Hetednapi Adventista Egyház elnöke